Peresznye – mókus a címerben

Hazánknak ez a területe az ókorban a Római birodalom fennhatósága alá tartozott, egyes emlékezések szerint pedig Peresznye területén is kerültek elő római korból való sírkövek. A Peresznye név szláv eredetű lehet, ami szintén arra utal, hogy már a honfoglalás kora előtt is lakott hely lehetett.  Az államalapítás után, 1195-ből maradt fenn a legkorábbi írásos dokumentum, melyben megemlítik a települést. Peresznye történetében hosszú évszázadokig meghatározó volt a borsmonostori uradalomhoz való tartozás, majd az Esterházyak birtokossága. Hozzájuk köthető a ma is látható kastély kiépítése és a templom barokk stílusú átépítése, bővítése. Peresznyére nagyobb számú horvát közösség települt be régen, és még napjainkban is a falu lakóinkat többségét ők alkotják. Ezért is került a településre a Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye. Egy horvát eredetmondára utal a település címerében látható terebélyes tölgyfa, míg a mókus egyházi jelképként, a borsmonostori apátsághoz tartozást idézi fel. A peresznyei kastélyt sok helyen Széchenyi-kastélyként tüntetik fel, bár sosem volt a család tulajdonában. Helyes elnevezése a tulajdonosok alapján az  Esterházy–Trauttmannsdorf–Berchtold-kastély. Vas megyéhez csak 1950-től tartózik a település, korábban Sopron megyének volt a része.

A település honlapja: www.peresznye.hu